Egy fotográfus önvallomása

Rólam

Már gyerekként foglalkoztatott a számitástechnika és az alkotás is. Bár akkoriban még szénceruzával vagy festékkel, de mentségemre szóljon nem találkoztam még a fotózással.
Azután sajnos, ahogy lenni szokott a gyermekkori álmokkal, elvesznek a felnőtt élethez való berendezkedés során. A bennem lévő alkotási vágy apró szikrái ami megmaradt, abból a párom varázsolt egy hasonló tüzet, mint ami régen volt bennem.
A legviccesebb, hogy amikor az ajtóban kopogtatott 2016-ban a fényképészet, amikor a kedvesem szerettem volna meglepni egy fényképezőgéppel, eszembe se jutott, hogy ennyire magával ránt az egész. Nem telt el 1 egész hónap és már többet használtam az újdonsült fényképezőt. Az első fél év után kezdődött a jelenlegi rajongásom első lépései, mégpedig a képszerkesztés világa. Az a mérhetetlen sok lehetőség és variáció, bámulatos tud lenni.